Ha terményszárításról beszélünk, akkor nemcsak a gabonaszárító gépre kell gondolnunk. A terményszárító üzem beruházásához hozzátartoznak az azt kiszolgáló gépek is.
Különböző termény tisztítók, magszállító rendszerek (rédlerek, csigák, serleges felhordók), porleválasztók.
A gabona szárító üzemeket többféleképpen osztályozhatjuk, de ma Magyarországon általában a mag szárítását végző alapgép kapacitásával jellemeznek egy üzemet. A beruházás részét képezi még a villamos energia ellátás és a mag szárításához szükséges energiahordozó biztosítása is. Nagyon sokan elfeledkeznek róla, hogy jelentős költségként merül fel az építészeti munkák ára is.
A szárító telepek egyik alapvető része a termény fogadását ellátó garat (ami lehet mély vagy áthajtós rendszerű). Ezek nagy befogadó képességűek általában, azonban nagy hátrányuk, hogy magas az építési költségük és nagyobb serleges felvonóra van szükség. Karbantartásuk rendkívül nehéz. Kisebb garat építése pedig sok gépi munkát igényel.
A garat rédlerrel ellátott előtároló kiküszöböli ezek hibáját, mivel viszonylag kevés gépi munkát igényel, a gépsorba könnyen beilleszthető. Az íves garatrédlerek után következő felvonó akna akár el is hagyható.
A magtisztító gépek kiválasztásánál fontos szempont, hogy milyen célra kívánjuk használni. Csak előtisztításra használt gépnél esetleg megfelelhet a henger rosta is, de itt is figyelnünk kell az ár érték arányra és arra, hogy milyen fejlesztéseket kívánunk a későbbiekben végrehajtani.
A gabonaszállítóknál a szükséges kapacitás és a rendelkezésre álló hely szabja meg elsősorban, hogy milyet érdemes választani.
A végtermék kerülhet közvetlenül a tárolóba, silóba vagy tranzittartályba. A tranzittartály megépítése mindenképpen ajánlatos a folyamatos üzem fenntartása érdekében.
