Kukorica szárítás

Hazánkban a kukoricaszárítás már több száz éves hagyományokra vezethető vissza és a cél a mai napig változatlan. A szárítása azt eredményezi, hogy a termény hosszútávon tárolható lesz, akár évekről is beszélhetünk, így a feldolgozó élelmiszeripar, takarmány és bioetanol gyártás a maximális kapacitását folyamatosan ki tudja elégíteni.

A kukorica önmagában képes lenne a víztartalmát vetéstől számítva következő naptári év márciusáig-áprilisáig leadni, viszont a télen keletkező fagykár és vadkár eredményeképpen közel 40%-os terméskiesésre számíthatnánk, így jóval kedvezőbb a tél beállta előtt a terményt learatni, leszárítani és tárolni. A gabonatárolás is óriási fejlődésen ment át, nagyon korszerű silótárolási technológiák, „ kukorica silók” állnak rendelkezésre, ami biztosítja a minőség megóvását. A magas szárítási és tárolási költségek mellett is, így a leggazdaságosabb a kukorica termesztése.

A fajta illetve génkísérleteknek köszönhetően a kukorica legtöbb energiáját a termés növelésére használja fel és nem a szár vastagítására. A télre kint hagyott, vágatlan kukorica a hó terhelés miatt a megdőlnek, így a termés kiesés akár a 80%-ot is elérheti.

Napjainkban a termény szárítása elengedhetetlen egy átlagos esztendőben, a terményszárító üzemek egyre nagyobb teret foglalnak el a magyar mezőgazdaságban. A fektetett technológiával készült szárítóknak köszönhetően már a kis gazdaságoknak is elérhető a jó minőségű terményszárítás. A szárító üzemeknél kiemelt fontosságú lesz a minőségi és energiatakarékos szárítás. Ezért vitathatatlan a fontossága, hogy milyen áron tudjuk a jó minőségű terményt előállítani. Szárítók esetében a direkt hővisszanyerés a legeredményesebb, ahol a gázégő a hűtőzónából visszanyert hőt melegíti fel és azzal szárítja le a terményt. A hazai piacon ezzel a rendszerrel egyedül csak Delux és a Cimbria büszkélkedhet.

A kukorica összetétele (15% nedvesség, USA)